Vikingvélemény

Vikingnek lenni jó!

Naptár

július 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Új kommentek

2011.09.10. 00:05 a Viking

NFL játék!!!

    Végre elkezdődött a sportok sportja, a kisasszony európai soccer mellett így most már végre valami férfiasat is láthat az ember a sport tévében! Igen, elkezdődött az NFL-szezon. Nem is húzom a lényeget, ismét játékot hirdetek! (micsoda rím!!) 

A győztes jutalma egy kancsó rozéfröccs, Miluka meg sürgősen megkapja a tavalyi díját.

A játék a következő: meg kell tippelni azt a 12 csapatot, ami bejut az NFL rájátszásába (AFC, NFC csoportgyőztesek, plusz a legjobb két második -wild card). Elsődlegesen az számít, hogy ki hány csapatot talál el, csak döntetlen esetén veszem figyelembe a többi szempontot. Weisz, a te tippjeidre külön számítok :)

Tippem, és egyben a minta, így tessék szépen megadni mindenkinek a saját jóslatát:

AFC:

East: New England Patriots, North: Baltimore Revans, South: Houston Texans, West: San Diego Chargers. Wild Card: New York Jets, Pittsburgh Steelers.

NFC:

East: Philadelphia Eagles, North: Green Bay Packers, South: New Orleans Saints, West: St. Louis Rams. Wild Card: Atlanta Falcons, Dallas Cowboys.


Jó tippelgetést! A csoportbeosztásokat pl itt is meg tudjátok nézni.

9 komment


2011.08.30. 17:37 a Viking

Csopak

  Pénteken egy kiváló társaságban mentem le Csopakra, azzal nem rejtett szándékommal, hogy fürödjek a Balatonban, hiszen vérmeleg volt, és hogy pincéket látogassak. Első nap délelőtt ez csak a restit és a Luki kocsmát érintette, de a fröccs ott is nagyon rendben volt. Délre már beállt részegség....

Nagyon igényes, szép, olcsó szállásunk volt, közel a parthoz és a pincékhez is, ennek megfelelően délután mehetett egy kis strandolás, majd megkóstoltuk a Jásdi Pince borait. Sok jót ittam, de amit ki kell emelni: 2008-as Cabernet Franc. Világbajnok, nem gondoltam, hogy ezen a tájékon lehet ilyen jó vörösbort csinálni. A rizling meg tudjuk, hogy jó ott. Este a Malom Csárdában ettem egy finom pisztrángot, hibátlanul volt elkészítve.

Szombaton átruccantunk Füredre a borfesztiválra, és meg kell állapítanom, erre felé nem jó a rozé, ellenben gyönyörűek a lányok és a milfek. Deee ne kanyarodjunk el a boroktól, a juhfark itt nagyon adta!

Aznap megjött a szélvihar és a lehűlés, legalább izgalmasabb volt az éjszakai fürdőzés. Ja, és persze látni ahogy kikap a fideszoton... szép. :)

Vasárnap meg megnézni ahogy kikapnak a lilák...mmm ... nyami! Utolsó napunkon Az Attila Pincébe látogattunk (sajna a Tóth pincéből elfogyott a bor!!!), de itt is jókat kóstoltunk, hoztam is másfél liter Olaszrizlinget. Jaaa, és ami még nagyon fontos: életem velős pirítósát ettem Csopakon, a Luki kocsmában. Sok helyen csinálnak szerte az országban, de ilyen jót, finomat, tökéletesen fűszerezettet sehol máshol!

Ajánlom mindenkinek Csopakot! És a velős pirítóst!

2 komment


2011.08.22. 18:31 a Viking

Jó választás.

    Vasárnap este komoly döntési helyzetben voltam. Két kedvenc csapatom között kellett választanom, hiszen aznap délután 5-kor rendezték az ESMTK-Dorog nb3-as nyitómérkőzést, 6-kor pedig a válságban lévő Fradi fogadta a Halit. Végül első számú csapatom, az Erzsébet mellett döntöttem, szerencsére.

Az Ady Endre úti stadionban mintegy 250 néző gyűlt össze, többnyire az ultrákkal szemben, a déli lelátón és a tribünön. Jó volt látni az infrastrukturális fejlődést, hiszen immár nem csak kettő, hanem három büfé gondoskodik arról a pályán, hogy megfelelően hidratáltak maradjanak a szurkolók. És egészen kedvező áron. Az első félidőben mi voltunk aktívabbak, a Dorognak nem volt helyzete, bár az egyik hölgy nézőt egy felszabadításnál mellbe rúgták. Nekünk volt egy ordító visító üres kapus helyzetünk, amit az egész meccsen alibiző csatárunk, Szabó Gabi (miluka) hagyott ki. A csapatunk egyébként hátul jól adogatott, de a középpályán rengeteg labdát adtunk el, pozitívum viszont, hogy végre magasabb a csapat, és nem akkorák a játékosok, mint a kutya ülve. És fiatalok, különösen Szaki, a 18-as játékos ügyes. 

A második félidőben teljesen visszaestünk, a Dorognak kapufája és két nagyon nagy helyzete volt, csapatunk legjobbja, csapatunk kapitánya, Bonica viszont hozta a szokásos bravúros formáját. Fordulatos meccsen 0-0-ás döntetlen született, ami inkább számunkra hízelgő. Amúgy mióta nb1-et nézek élőben is, azóta azok a kapitális ügyetlenségek és hibák, amiket az Erzsébet pályáján látok, nem is tűnnek olyan nagynak.

A mérkőzés legjobbja a játékvezető volt. Hiba nélkül, erélyesen vezette végig a meccset, feltűnően korrekt volt. Sportpályán ilyen jó sporikat még nem láttam.

Hazatérve bekapcsoltam a tv-t, majd láttam, amitől féltem. Jobban jártam a 0-0-ás meccsel, mert a fradi megint leégett. Kezdjünk el megbarátkozni a gondolattal, idén a cél: a kiesés elkerülése. Nem gondoltam, hogy idén a derbi egy kiesési rangadó lesz...

7 komment


2011.08.18. 09:23 a Viking

Tokaji motorosfeszt. Part III. A béna eldobja botját.

       Miután kialudtam magam az 5 csillagos szállodában, és vettem egy dzsakuzzis fürdőt.... őőő akartam mondani... miután felébredtem a 40 fokos sátorban, és lezuhanyoztam a jéghideg vízben a pucér motorosokkal (nem mertem lehajolni a szappanért), egy gyors reggeli után ejtőztem egyet kicsi kocsiban a többiekkel, de éreztük, hogy valamire szükség van. Ittunk egy sört. Meg vettem egy fejkendőt, amit már nagyon régen akartam. Ezután elmentünk a Bonchidai Csárdába, mert én Tokajból nem megyek úgy el, hogy nem ettem Tokaji korhely harcsahalászlét. Ezután belenéztünk a motorosfelvonulásba, de nagy volt a bennszülött rajzás, ezért inkább elmentünk a pincékbe.

Ezúttal nem a Rákócziban kezdtünk, hanem felmentünk a Barátba. A borásznak megdöbbentően göndör és sűrű haja volt... egészen elképedtem. Jól megitatott minket, kifejezetten jó borai vannak, főleg az édes szamorodni volt világbajnok, hoztam is haza egy literrel Anyámnak. Míg mi lent 14 méterrel a föld alatt boroztunk (és amúgy már 5 órája a különböző végbéltermékekről beszélgettünk), odafenn 20 percben leszakadt az ég, de mire kikászálódtunk, már tiszta volt az idő, csak minden csurom sár és víz volt. (JUJ)

Sürgősen fel még egy körre az Öreg Pincébe, ahol most nem a föld alá mentünk, hanem a diófa alá. Nagyon hangulatos volt, az öreg pedig talán még jobban megitatott bennünket, mint első este. Itt egyértelműen a száraz furmint és az aszúeszencia vitte a prímet.

A program szoros volt. Haladnunk kellett tovább, mert a Veresszekérben várt a foglalt asztalunk, hogy megnézhessük a Honvéd-FTC-t. Horrorisztikusan szar meccs volt, de legalább a társaság Kispest-drukkerei örülhettek. Ezután viszont retkes módon kellett sietni, mert 10 perc és kezdődött az Ossian. És most sajnos annyira precízek voltak, hogy el is kezdték percre pontosan. A hídon hallottam, hogy felcsendül az első dal, amit szerencsére nem ismertem, de a kemping még messze volt. Nem volt más választás, felkaptam a mankót, tempó kell... és a tokaji csodabor megtette hatását, úgy suhantam, hogy nem is éreztem, hogy valami gond lenne a bokámmal, kvázi megnyertem volna az olimpián a gyorsgyalogló versenyt. 3. számnál, az Élő sakkfiguráknál már ott is voltam! Kezdetét vette a tombolda!

 

Egy Ossian koncertet nem lehet, nem tudok, és nem is szabad jellemezni. Ossian koncert volt és kész. Endre látványosan lefogyott, ezzel párhuzamosan a hangja is visszatért. Ugrálás, éneklés, visítás... tombolás! Hibátlan volt. "Nem tudok erről beszélni."


A végén sajnos Endre nem jött ki a nép közé, de a gitárossal, Ricsivel fotózkodhattunk egyet. Csodás élmény volt. Ezután alvás, másnap reggel 6-kor indulni kellett, várt az országút. A sátorbontás kissé körülményes volt, mert éjszaka egyik motoros pajtás ráfeküdt a sátrunkra, de megoldottuk! Vasárnap reggel 6-kor elhagytuk Tokajt.

Remélhetőleg jövőre folytatása következik.

Szólj hozzá!


2011.08.17. 19:10 a Viking

Tokaji morotosfeszt. Part II. A felmentősereg.

    Másnap reggel komoly fejfájdalmakkal ébredtem. Viszont ami pozitív meglepetés volt, a lábamról elmúlt a véraláfutás, és visszahúzódott a duzzanat. A tokaji bor csodát tett. A délelőttöt enyhének nem nevezhető fej- és gyomorfájással bekkeltük ki a kicsi kocsiban. Délre azonban érkezett a felmentősereg. Megjöttek a Márkus fivérek, összeállt a fantasztikus 5-ös! Kaptam a botomat, és irány a pincék.

Első megálló megint a Rákóczi Pince, ismételt aszútörköllyel és borral.

Innen továbbállva haladtunk felfelé a hegyre. Célunk a Borostyán Pince volt. Boroztunk rendületlenül, nagyjából az egész menüt végigittuk. Elvitelre vettünk hárslevelűt és sárgamuskotályt, összesen 4 litert, majd elindultunk vissza a kempingbe, hiszen kezdődött a Blues company... azaz csak kezdődött volna. Ugyanis a frontember önkényesen úgy gondolta, hogy elkezdi több, mint egy órával korábban. Tehát lemaradtunk, és még sokan mások. Ezek a farkasember típusú figurák pedig nem rejtették véka alá a zenekar és kedves édesanyja iránti érzelmeit, gondolatait. Nem volt választásunk, be kellett termelni a bort a kicsi kocsinál. Nekimentünk, de megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a bor, amit a pincében kóstoltunk köszönőviszonyban sincs azzal a lőrével, amit elhoztunk. Sajna nekem be is tette a kulcsot, ekkor már éreztem az előző estét.

Miután szívósan birkóztunk a fröccsökkel, észrevettük, hogy lassan lejár az idő, be kell menni koncertre. Először meghallgattuk a Tequila Band előadásának a végét, és rettenetes volt. Szarul szólt, rossz zenészekkel. Azzal azért "mentette" a helyzetet, hogy a végén úgy búcsúzott el, hogy ők csak egy nyíregyházi tirpák együttes (szó szerint ő mondta). Ezután viszont már jött a minőség, amire vártunk: Beatrice!

 

Feró be is volt nyomva rendesen, de azt hiszem nála a sóbiznisz csak így működik. Jó is volt, profi módon csinálta a hangulatot, jó zene. A beatrice jó zenekar, zeneileg Feró a leggyengébb láncszem.... bár azt nem nehéz. Viszont óriási figura. "Benne van az X-Faktor!!!" Nyomták a magyarkodós számokat: XX. század, Piros fehér zöld; motoros számok: Illa berek; csajozós számok: Ronda lány, Lángosképű állat a babám, Lehetetlen megkapni minden lányt; meg ugye a slágerek.

Majd hajnalban beborulás az ágyba, fájó lábbal, kissé készen. Ekkor még nem sejtettem, mi vár a csapatra holnap...

folytatása következik...

 

 

8 komment


2011.08.16. 00:25 a Viking

Tokaji motorosfeszt. Part I. A berúgás.

    Minden évben eljön a tokaji buli ideje. XVI. Black Dragon Biker Meeting. Sérülésem miatt kérdéses volt a részvétel, de szerencsére gyorsan gyógyult a lábam, így egy mankóval bevállaltam a dolgot. Le is vezettem kicsi kocsival Tokajba Timivel és Matyival. 

Csütörtök: a kezdet. 12-kor érkeztünk meg Tokajba, felvertük a sátrunkat közvetlen a toi toi-ok mellé, és közel a zenegéphez, hiszen kell a fíling és a hangerő. És irány a pincék! Nem mellesleg az időjósok 20 fok alatti hideget, esőt és felhőket ígértek nekünk, ennek megfelelően meg is kaptuk a 30 fokot (azért 8-12 méterrel a föld alatt a hordók társaságában el lehetett viselni) és a verőfényes napsütést. Csak a 3. napon volt egy 20 perces zivatar, ami csinált egy kis sarat, de semmi extra.

Első pincénk a Rákóczi Pince volt, fincsi aszútörköllyel, meg furminttal. Innen átviharzottunk az Öreg pincébe, ahol az öreg úgy leitatott minket a finom boraival, mint az atom. Irány vissza a kemping, és a fesztivál, hiszen jön ő. Igen, ő.

Kalapács koncert.

 

 

Fantasztikus volt, nagyon jól szólt, Józsinak pedig zseniális hangja van élőben is. Óriási metál arc. Játszott régi pokolgépet és Omen dalokat (Fagyott világ, Szelíden, Háború gyermekei, Gépinduló, Itt és most, Hol van a szó, stb...). A végén pedig kijött a nép közé, dedikálta a mankómat, meg kicsit dumcsizott velünk. Nagyon jó fej pali.

Amúgy érdekes emberek ezek a motorosok. Természetes állapotban az átlag polgárok félnek tőlük, szerintem jogosan. Egymás között barátságosak, kedvesek előzékenyek, de igen vad fajta állatok is vannak köztök. Viszont helyén van a szívük, már ami a magyarságot illeti, és ez fontos. És megvolt a respektem is, mankóval egy motorosfeszten, meg koncerten, tuti motorbaleset... gondolhatták, meg rá is kérdeztek páran.

Ezek után persze  piálás tovább, majd delíriumos fekvés... baljós árnyakkal. A tapasztaltabbja már tudhatta, másnap meglesz a böjtje ennek a mai vedelésnek.

folytatása következik...

 

2 komment


2011.08.10. 23:11 a Viking

Formálódik a csapat

    Azt hiszem kissé kezd beteges lenni a magyar labdarúgás iránti vonzalmam. Hogy érthetőbbé tegyem: ma kimentem az Ady Endre utcai katlanba, hogy megnézzem az ESMTK- Felsőpakony barátságos felkészülési mérkőzést. Megértem, ha a barátaim most elkezdenek aggódni értem :)

Bementem a stadionba, a szokásos északi lelátóra, ahol találkoztam Harót János klubelnök úrral is. Az északi oldalon amúgy hat, a déli oldalon és a tribünön 28 néző tekintette meg a mérkőzést, de ahogy elnéztem, volt egy-két felsőpakonyi vendég is.

A vendég csapattal nem nagyon foglalkoznék, annyit róluk, hogy az agresszív letámadásunkon kívül csak a labda zavarta őket. Ja, meg valamelyikük furcsa testfelépítéssel rendelkezik, mert mikor kezezett, és lefújták, az kiabálta, hogy "Spori! Hát a tökömmel vettem le!". Magyarul a felkarján hordja a nemi szervét. Velősen: parasztok.

A Turi Zoltán által vezénylet erzsébeti alakulat azonban meglepően mutatósan játszott. Egy rövid kitérő az edzőről. Turi Zoli csapatunk kapitánya, és középső védője volt a '90-es évek végén, 2000-es évek elején, mikor meccsre kezdtem járni. Játéka rengetek izgalmat hordozott általában magában, hiszen mindig benne volt a gól (pozitív és negatív irányban egyaránt... inkább negatív). Emlékszem, Sipossal alkottak hátul középen "álompárost". Amikor a közutálatnak örvendő Ambrózi vezetőedző kirakta a kezdőcsapatból, a Farkas Bandi, Fehér Csaba (egykori nb1-es honvéd és haladás játékosok) nevével fémjelzett csapat tüntetni kezdett, erre a mester berakta Zolit a középpályára.... mondani sem kell, aki középhátvédnek ügyetlen, az szerintetek milyen irányító? Majd jött egy nagyon súlyos sérülés, több, mint fél évig nem játszhatott. És láss csodást, mire visszatért (ekkor már javában benne a korban) tanári módon kezdett focizni, és évekig betonkeménnyé tette a liza védekezését. Igazi erzsébeti focista, benne van a Liza-szív.

Óh... de elmerülök itt az emlékekben... vissza a meccshez. Csak az első félidőt néztem meg, mert jönnöm kellett haza a válogatottat megcsodálni. Lőttünk egy szép gólt, meg volt még 4-5 100%-os ziccer. Meglepő módon fel lehetett fedezni, hogy mit akarunk játszani. Agresszív letámadás már az ellenfél térfelén, a megszerzett labdából pedig gyors indulás a széleken. Kérem! Modern futball Erzsébeten. Védekezésünk egészen stabil volt, szerencsére Bonica, a kapusunk még mindig a régi: ha egy az egyben van a csatárral nagy ziccerben, akkor 90%-ban véd. Így volt ez ma is többször. Klasszikus bravúrkapus. És a csapat nagy erénye, a mellett, hogy sok fiatal játszik benne, hogy aránylag... sőt ... kifejezetten kevés a Miluka (külsősök kedvéért ficsúr).

A felkészülés amúgy jól sikerült, a csapat veretlen még, sőt, egyes meccseket 7-10 gólos különbséggel hoztunk. Szükség is lesz a jó formára, hiszen idén az nb3 Duna csoportjában olyan régi ellenfelekkel találkozhatunk ősi rangadókon, mint a Soroksár, Budafok, Pénzügyőr, III. kerület, Újbuda. Csupa budapesti rangadó.

Izzítjuk már a tenyereket és a hangszálakat! Az ultáink is készítik a dobokat! Hajrá LIZA!

 

1 komment


süti beállítások módosítása