Minden évben eljön a tokaji buli ideje. XVI. Black Dragon Biker Meeting. Sérülésem miatt kérdéses volt a részvétel, de szerencsére gyorsan gyógyult a lábam, így egy mankóval bevállaltam a dolgot. Le is vezettem kicsi kocsival Tokajba Timivel és Matyival. 

Csütörtök: a kezdet. 12-kor érkeztünk meg Tokajba, felvertük a sátrunkat közvetlen a toi toi-ok mellé, és közel a zenegéphez, hiszen kell a fíling és a hangerő. És irány a pincék! Nem mellesleg az időjósok 20 fok alatti hideget, esőt és felhőket ígértek nekünk, ennek megfelelően meg is kaptuk a 30 fokot (azért 8-12 méterrel a föld alatt a hordók társaságában el lehetett viselni) és a verőfényes napsütést. Csak a 3. napon volt egy 20 perces zivatar, ami csinált egy kis sarat, de semmi extra.

Első pincénk a Rákóczi Pince volt, fincsi aszútörköllyel, meg furminttal. Innen átviharzottunk az Öreg pincébe, ahol az öreg úgy leitatott minket a finom boraival, mint az atom. Irány vissza a kemping, és a fesztivál, hiszen jön ő. Igen, ő.

Kalapács koncert.

Fantasztikus volt, nagyon jól szólt, Józsinak pedig zseniális hangja van élőben is. Óriási metál arc. Játszott régi pokolgépet és Omen dalokat (Fagyott világ, Szelíden, Háború gyermekei, Gépinduló, Itt és most, Hol van a szó, stb...). A végén pedig kijött a nép közé, dedikálta a mankómat, meg kicsit dumcsizott velünk. Nagyon jó fej pali.

Amúgy érdekes emberek ezek a motorosok. Természetes állapotban az átlag polgárok félnek tőlük, szerintem jogosan. Egymás között barátságosak, kedvesek előzékenyek, de igen vad fajta állatok is vannak köztök. Viszont helyén van a szívük, már ami a magyarságot illeti, és ez fontos. És megvolt a respektem is, mankóval egy motorosfeszten, meg koncerten, tuti motorbaleset... gondolhatták, meg rá is kérdeztek páran.

Ezek után persze  piálás tovább, majd delíriumos fekvés... baljós árnyakkal. A tapasztaltabbja már tudhatta, másnap meglesz a böjtje ennek a mai vedelésnek.

folytatása következik...