Nagy fájdalom. Szomorúság. Elment a Mester.

Nem szeretnék a munkásságával és a MIÉP-el foglalkozni, azt megteszik más orgánumok. Lerágott csont. Azon sem lepődünk meg, hogy TGM hullagyalázó. 

Azért a Mester sok dolgot látott előre. Hogy az EU gyarmata leszünk, hogy egyes népek bevándorolnak és teret hódítanak, hogy 9/11 az amerikaiak műve és hibája. Amikor ezekről beszélt, az emberek többsége röhögött rajta, aztán 10 év múlva csodálkozva látta, Csurkának igaza volt. Az Öreg egy igazi fehérgalléros értelmiségi volt. Nagy szerencsém, hogy utolsó pár hónapjában olvashattam cikkeit a Magyar Fórumban. Mi lesz veled Fórum? 

Sajnos utolsó írásai meglehetősen pesszimisták voltak, talán érezte, közel a vég. Végső cikkeiben arról beszél, a szabadságharc elbukott, nincs már esély. Megszállnak minket, kétharmad ide, Viktor oda. Ezért kemény ellenállásra és harcra szólított fel minket, a nemzeti oldalt. Azért ezekben az írásokban a remény is megszólalt: úgy érzékelte, feltámadt valami a magyarságban. Van remény a kitartó ellenállásra, és ezáltal a győzelemre.

Ennek szellemében kívánok mindenkinek kitartó ellenállást!

Csurka István! Nyugodj békében!