Elnézést a késésért, de Simon kollégánál voltam Hatvanban. Folytatódott a buli a 3. nappal, ami péntek volt. Szokás szerint nehezen indultunk, meg rettentő hőség is volt...

1. Mikor kiértem gyorsan elrohantam, hogy meghallgassan az ország legjobb gitárosának mondott embert, Tátrait a Tátrai & Szűcs latin duóban. Nagyon jó volt, virgáztak, jó kis latinos zenét nyomtak (bármilyen meglepő). Való igaz, hogy Tátrai Tibor Magyarország technikailag legképzettebb gitárosa. Hogy a legjobb-e, az relatív és szubjektív. Tetszett, hogy mikor viszatapsoltuk őket, és mondta nekik a rendező, hogy még egy szám, akkor simán visszanyomta neki, hogy nem. Kettő lesz. És úgy is lett. A zenész az úr. Mikor vége lett, megláttam egy csajt, igazi cicababa volt műkörmökkel, mondtam, na ez nekem most pont jó lesz. Mielőtt odaértem volna hozzá elkezdett ráhajtani valami szekusra. Namost gondolkoztam: mennyi az esélye, hogy összecsomagolom a staffot, ettől belémszeret a csaj, én meg elviszem a vészsátorba. 50%. Vagy igen , vagy nem. Inkább elmentem mégis. :)

2. Egy kis alapozás után következhetett gyermekkorom nagy bálványa, egyik első "zenekarja", ahonnan az argentin fanatizmusom ered: Ganxta Zolee és a Kartel szülinapi koncertje. Fákkjeeee! Naggyon naggyon jó koncert volt. Még egy-két szövegre is emlékeztem. Újra 12 évesnek éreztem magam. Jók voltak: A jó a rossz és a kartel, Rossz vér, stb... hatalmas buli volt. Jó mocskosszájúak voltak, szidták a kommunistákat, cigányoztak, fradimezben voltak.... ez eddig stimmel, de aztán felhívták a színpadra azt a kis köcsög Bochkor Gábort... és mondták, hogy hallgassunk bumerángot! Mivan? Ez hogy került ide? Miez? Kiez? Semmit nem értettem. De mindegy is. A lényeg, hogy a buli jó volt.

3. Rögtön jött a Tankcsapda (egy kis 2 számos Ámokfutós kitérő után.. annyi könnyet és szeretetet egy helyen még nem láttam). Hát.. gyönge vót! Az elején nyomtak pár slágert, meg az utolsó 20 percben. Ha végig ez lett volna, akkor király a koncert. Sajna egy lemezbemutatót tartottak, nem volt túl okos dolog. Új számokat játszani egy fesztiválon, egy amúgy vérgyenge albumról.. hát.. no. Volt kis hiányérzet. de legalább Rucsi droid megvédett a tankoktól. Csomó számot nem játszottak el, amit szeretek. De Lukács Laci is kultúráltabban viselkedett a színpadon (a maga módján), mint Ákoska. De ez egy Kossuth díj várományostól el is várható.

4. Kitikkadtunk, így elmentünk piálni. Végül harcidroid Rucsival és TLT-vel (köszönet neki a fényképekért) elmentünk Doors emlékzenekarra. Lazulni kicsit... Hát nagyon vúctoki hangulat volt, ültünk a fűben, néztük a csillagokat, hallgattuk az elborult zenét. Szétcsúszás.

Aztán egy életmentő finom lángos, és irány haza...