Mint azt kedves Barátaim már tudják, szeretem a zenét, művelem is amennyire tudom. Kedves, nosztalgikus, néha hátborzongató, rémisztő és megható dolog régi zenei kedvenceimre visszaemlékezni. Hogy is kezdődött? Ugyebár családi okok miatt az operát meg a komoly zenét mindig is szeretem, de ezt most kihagyom. A könnyűzene iránt viszonylag későn, kb. 11 évesen, 5.  osztályban kezdtem érdeklődni. Akkoriban kezdtem jóban lenni későbbi osztálytársaimmal (osztályösszevonás 6-ban), akik nyomán keletkeztek az első impulzív zenei benyomásaim. Első kedvencem egy (ha nem számítjuk hogy 8 évesen szerettem Tina Turner-t hallgatni) német sztáregyüttes volt. A Szkúter. Nagyon szép emlékeim vannak, sem a szöveget nem értettem, sem pedig azt, hogy hogy a fenébe hallatszik a dob, mikor nincs dobos. A szomorú rádöbbenés a dobgép létezésére csak később jött el.

De egy biztos. Nagyon menőnek éreztem magam ettől a "német csodától"!

És micsoda szép német férfiak!!!